FERENCZY ISTVÁN
Rimaszombatban született
1792. február 24-én; szülőháza az egykori Kispáston állt, de a
városrendezés
során lebontották.
Apja lakatosmesternek akarta
nevelni, Körmöcön, Selmecen és Besztercebányán taníttatta. Kitanulta a
pénzverést és a vésést, ami annyira megtetszett neki, hogy minden szabad
órájában pecsétnyomókat és gyűrűket készített. Az izmos tatár-arcú legény egy
napon búcsút vett szüleitől, hogy bejárja hazáját, Budát, Bécset, majd a kék egű
Itáliát - hogy lásson és tanuljon, s lerakja a hazai szobrászművészet alapjait.
A fiú, aki költő módjára ábrándozott, szerette a verseket és latin
költőket betűzgetett, Bécsben a Szent Anna Akadémia növendéke lett, Budán pedig
akadémiai pályadíjat nyert egyik domborművével. Aztán Rómába ment, a szobrászok
Mekkájába. Rómában
Canova-nál tanult, majd a
dán
Thorvaldsen irányítása alatt dolgozott.
Visszatérése után Debrecenben, Budán és Esztergomban élt. Ám a
Pásztorlányka, a
Brunswik-emlékmű, az
Eurydiké alkotója végül
is tönkrement, s fáradtan, betegen hazatért Rimaszombatba - meghalni. Ezekben az
években fedezte fel és tanította kőfaragóműhelyében Izsó Miklóst, aki egy
tamásfalvi kőfaragó segédje volt. Ferenczy 1856-ban halt meg szülővárosában,
zúgó viharban temették, jeltelen sírba hantolták.
1902-ben, Beöthy Zsolt
kezdeményezésére, Fábry János megkereste Ferenczy sírját. A minisztérium
elrendelte exhumálását, s hamvait a református templom kriptájában helyezték el,
az Eurydiké-szoborral együtt. A temetői sírban és már előzőleg tűzvészben
megrongálódott művét Hevessy Pál restaurálta. A szarkofág és az Eurydiké a
templom alagsorában megtekinthető.
A templom külső falán,
bemélyesztett fülkében látható Ferenczy karrarai márványból készített
mellszobra, Vaszary László alkotása. A mellszobrot 1909-ben avatták fel, a
beszédet Beöthy Zsolt tartotta. Ferenczy leveleit Wallentínyi Dezső adatta ki.
Ferenczy kucsmáit, süvegeit,
bársonyöltönyeit a múzeum raktárában őrzik. Úgyszintén a múzeumban található egy
befejezetlen mátványportréja (Róbert Károly), egy búsuló lányt ábrázoló
domborműve, valamint számos mellszobrának másolata.
Ferenczy legfőbb érdeme, hogy
megteremtette a magyar szobrászművészetet, s útnak indította pályáján Izsó
Miklóst, továbbá felkutatta a szoborkészítésre alkalmas hazai márványt.
Ferenczy István műterme (műhelye)
az új gimnázium felé vezető utca sarkán állt, az ún. Ferenczy-kertben.
Hazatérése után ott dolgozott és oktatta Izsót. A műtermet régen lebontották, ma
emeletes épület áll a kert helyén, földszintjén üzlettel.
(Ferenczy István példátlan
takarékoskodással a múlt század első felében Rómában egyedülálló
bronzgyűjteményt hozott létre. Hazatérése után a gyűjteményt felkínálta az
államnak, de annak nem kellett. Gyűjteményét az örökösök elébb Rimaszombatban,
majd Budapesten őrizték. Amikor hivatalosan leltárt készítettek a 80
bronzszoborról, a szobrok között volt Leonardo da Vinci lovasszobra is, a lovat
megülő lovas nélkül. A hiányzó darabot Ferenczy rimaszombati műhelyében
befalazva találták meg. A gyűjteményt Leonardo alkotásával egyiitt az
örökösök az államkincstárnak adták el mivel Ferenczy a hazájának szánta a
gyűjteményt. A Leonardo-lovasszobor teljes egészében a budapesti
Szépművészeti Múzeum-ban
található.)
(Részlet Veres János:
Széttekintés a rimaszombati járásban c.könyvéből)